Pedagógia V. (C félév)

 

Tematika:

1. Az intézményes nevelés kezdetei: az ősnépek „primitív” nevelése; az ókori kelet (a kínai, az asszír-babiloni oktatás, az egyiptomi nevelés); a görög nevelés (ősidőkben, a dór és a ión nevelés (rétori iskolák, bölcselők, írók), az athéni nevelés, nőnevelés; a római nevelés (történelmi áttekintés, tanítók és iskolák a római társadalomban (a Város és a világ; tanügy, tanítók, iskolák; az oktatás és nevelés rendje), kiemelkedő nevelői egyéniségek és pedagógiai munkák.

2. A nevelés bibliai jelentése: Isten maga a nevelő, a Dekalógus szabadító köteléke, Jézus iskolájában; a gyermek a Bibliában.

3. A keresztény ókor és középkor: A keresztény műveltség kibontakozásának kora; tudósok, tanítók, tankönyvírók; a Karoling-kultúra (káptalani iskolák, udvari és palotai oktatás, plébániai oktatás); a világi nevelés (lovagi nevelés, traktátusok, céhbeli nevelés, nőnevelés). Egyetemek; az iszlám nevelés a Koránban és a középkorban.

4. A reneszánsz nevelés és a humanizmus: a megújulás mozgatói; a humanizmus Magyarországon; a hitújítók nevelési törekvései; a katolikus nevelés megújulása (Jézus Társasága és az ignáci pedagógia, Oratoriánusok, Angolkisasszonyok, Miasszonyunkról nevezett Kanonok Rend, Orsolyiták, Irgalmasok, Iskolanővérek; tanítórendek (piaristák, egy tanító „nem-tanító” rend: ferencesek); a köznevelés helyzete Magyarországon a reformáció idején.

5. Bölcselet és pedagógia: empirizmus, racionalizmus, a megújuló magyar nevelésügy; a naturalizmus pedagógiája; Rousseau és Pestalozzi pedagógiája; utilitarizmus.

6. A magyar közoktatás ügye: Pázmány Péter, két erdélyi iskola (Csíksomlyó és Kanta), a hazai protestáns iskolák, a hazai nevelés társadalmi háttere a XVIII. században (iskolai élet, pedagógusok, az állam és az egyház az oktatásról, reformtörekvések és az oktató-nevelő munka átalakulása, Ratio Educationis (az új iskolai rend; nevelés és tananyag; rendtartás; a második Ratio; Norma Regia; a megújulás pedagógusa).

7. Realizmus: Herbart és iskolája

8. A XIX. századi magyar nevelés: A nevelés megújulásáért: tanítóképzők; az oktatásügy szervezése (Minisztérium, Eötvös-féle reform törekvések, az érettségi vizsga, cigányiskola, a népoktatás reformja, az első óvoda, a polgári iskola, az első leánygimnázium, egyetemek, pedagógusok, lelki nevelés)

9. A XIX-XX. század fordulójának pedagógiája: gyermeklélektan (reformpedagógia, gondolkodók, írók; a neveléstudomány és a bölcselet kapcsolata (lélektani, bölcseleti és neveléstudományi irányzatok, kultúrpedagógia, gondolkodók);

10. A katolikus nevelés a XIX-XX. században: a külföldi katolikus nevelés (Marcellin Champagnat, Giovanni Don Bosco, Friedrich Wilhelm Foerster, a nevelés a szabadság igézetében: ifjúsági mozgalmak (cserkészet, diákszövetségek);

11. A XX. századi magyar nevelés: a keresztény kurzus; Szeged: a magyar neveléstudomány műhelye (a KALOT és a KALÁSZ mozgalom); a megújuló katolikus élet (Szívgárda, Katolikus Legényegylet (Kolping); a katolikus nevelés helyzete 1945-től napjainkig (a kommunista hatalom törekvési, államosítás, 1989 utáni helyzet).